Fenntarthatóság, környezettudatosság – igazán mindennapos szavakká váltak ezek az utóbbi években. És bizony a divat is egy olyan terület, ahol nem lehet eleget beszélni erről a témáról. Talán pont ezért van az is, hogy olyan sok tévhit kering a fenntarthatóságról, és hogy a tények sokszor háttérbe szorulnak.

 

Fenntarthatóság és környezettudatosság

Évek óta nagyon pörög a fenntarthatóság témája. Újabb és újabb ötletekkel, kezdeményezésekkel találkozni nap mint nap. Jó látni, hogy egyre többen látják be, és egyre több ember számára fontos, hogy kíméljük bolygónkat, és óvjuk környezetünket.

Ugyanakkor egyre több a félreértés és a tévhit is ezzel kapcsolatban. Sokak számára éppen ezért tűnik nyomasztónak vagy elérhetetlennek egy olyan életvitel, ami jobban fókuszba helyezi a fenntarthatóságot. Pedig nem lehetetlen bevezetni a saját életünkbe egy-két apró, de mégis sokat jelentő változást. Csak arra van szükség, hogy tisztán lássunk, mit tehetünk, mi az, amire valóban érdemes figyelni!

Ehhez az egyik legjobb lépés, ha először is tisztába tesszük a dolgokat! Fel kell ismerni a téves elképzeléseket, és el kell fogadni a makacs tényeket is! Ezzel a cikkel ebben szeretnénk neked segíteni! 

Először összeszedünk néhány információt, amelyek nem képezhetik vita tárgyát, kénytelenek vagyunk szembenézni velük. Ezután pedig eloszlatunk néhány tévhitet és mítoszt is a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy többé ne jelentsenek akadályt vagy frusztrációt, amikor tenni szeretnél a környezetedért és a fenntarthatóságért. 

 

Tények a fenntarthatóság és a divatipar kapcsolatáról

Egyetlen póló előállításához kb. 2700 liter vízre van szükség. Ha alapul vesszük, hogy a napi ajánlott folyadékbevitel kb. 2 liter, ami évi kb. 730 litert jelent, akkor könnyen kiszámolható, hogy több, mint 3 év alatt fogyasztanánk el csak annyi vizet, amennyibe egyetlen póló előállítása került.  

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a ruhák mindössze 1%-át hasznosítják újra világviszonylatban, könnyen beláthatjuk, milyen mértékű pazarlást jelent a divatipar. Ez az, ami ellen tehetsz, ha használt ruhát vásárolsz: minden apró lépés számít, te is lehetsz egy azok közül, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy minél jobban kihasználjuk a ruhákban rejlő értéket, és ne legyen hiábavaló az, hogy elkészültek.

Ezekből az adatokból is látszik, hogy bizony nem véletlen, hogy divatipari márkák kezdték el a legerőteljesebben kommunikálni azt, ha éppenséggel bio vagy újrahasznosított anyagból készülnek bizonyos termékeik. Az igazság azonban az, hogy ezek a törekvések még nagyon gyerekcipőben járnak. Az elmúlt évtizedek ilyen jellegű törekvései még nem csökkentették a divatipari márkák bolygóra gyakorolt hatását.

Te is lehetsz egy azok közül, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy minél jobban kihasználjuk a ruhákban rejlő értéket, és ne legyen hiábavaló az, hogy elkészültek.

Te is lehetsz egy azok közül, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy minél jobban kihasználjuk a ruhákban rejlő értéket, és ne legyen hiábavaló az, hogy elkészültek.

 

Sajnos amíg a ruhák háromnegyede használatlanul (vagy csupán néhány használat után) a hulladéklerakóban végzi, vagy elégetés sorsára jut; és amíg a fast fashion iránti fogyasztói kereslet töretlenül nő (nem kis mértékben a fogyasztást ösztönző reklámok hatására), addig nem igazán lehet számottevő változásra számítani.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az újrahasznosítás értelmetlen lenne, vagy hogy ne tehetnénk semmit a fenntarthatóságért. Épp ellenkezőleg! Azt kell belátni, hogy felülről, a divatipar döntéshozói nem fognak ezen jelentősen és érdemben változtatni – mindaddig, amíg nem kényszerülnek rá. De ha megváltozik a vásárlói viselkedés, és egyre több lesz például az olyan tudatos fogyasztó, aki nem megy be minden héten fast fashion üzletbe, és maximálisan kihasználja a vásárolt ruhákban rejlő lehetőséget, annál inkább tenniük kell majd valamit a divatipar vezetőinek is annak érdekében, hogy ne veszítsenek több vásárlót. 

 

Tévhitek a fenntarthatóságról

Ha már az imént szóba került az újrahasznosítás, érdemes egy ezzel kapcsolatos tévhittel kezdeni. Hiába dönt úgy egy márka, hogy teret enged annak, hogy a megunt ruhákat visszavigyék hozzájuk azzal a céllal, hogy ők majd újrahasznosítják őket, ez valójában nem nevezhető kifejezetten fenntartható és környezettudatos döntésnek. A ruhák újrahasznosítása ugyanis szintén kifejezetten energiaigényes. Sokkal jobb megoldás, ha a megunt, de jó állapotban lévő használt ruháidat eladományozod például.

Sokszor hallott ellenérv a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy pénzigényes. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy ez egy mekkora tévedés, mint az, hogy a használtruha-üzletekben milyen pénztárcabarát áron lehet ruhákat vásárolni. És ha valami, akkor egy használtruha-üzlet vásárlójának lenni igazán fenntartható és tudatos viselkedés.

És végül: mi a helyzet azzal a tévhittel (vagy még jobb szó talán jelen esetben a mítosz), miszerint hiába próbálkozunk fenntartható módon gondolkozni és cselekedni, ha mások úgysem figyelnek oda erre…?

A helyzet az, hogy sokkal inkább az nem fenntartható, hogy mindig másokkal legyünk elfoglalva! Ha másokra várunk és másokra mutogatunk, abból nem lesz változás! Sokan igyekeznek ilyen-olyan apróságokban fenntarthatóságra törekedni – és ez máris rengeteget jelent! Úgyhogy a szakértők azt szokták tanácsolni, hogy ahelyett, hogy azért ostoroznád magad vagy másokat, mert nem törekednek tökéletes fenntarthatóságra, csak egyszerűen tedd meg azt, ami tőled telik, amire lehetőséged van!

 

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold Facebook oldalunkat is, hogy ne maradj le a többi fontos tartalomról és tippről sem! A MITU üzletekben pedig továbbra is tárt karokkal várunk, ha a fenntarthatóság jegyében használt ruhákat vásárolnál!